Brief

Nemzetközi Asztronautikai Akadémia

Az IAA-ról röviden

Alapítása: 1960. augusztus 16-án Stockholmban (Svédország) a 11. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus során alapította Kármán Tódor. Alapszabályait 1963-ban, 1965-ben, 1969-ben, 1983-ban, 1987-ben és 1998-ban módosították.

Céljai: Az asztronautika fejldésének elmozdítása békés célok érdekében; azon egyének elismerése, akik a tudomány vagy technika kapcsolódó ágaiban kitüntették magukat; olyan program megalkotása, amelynek keretében a tagok nemzetközi jelentség vállalkozásokban vehetnek részt; együttmködés a légi és rtudományok továbbfejlesztésében.

Szerkezete: közgylések (kétévente). A kuratórium (amely évente kétszer ülésezik) az elnökbl, négy alelnökbl és 28 tagból áll; ez utóbbiak hét-hét fvel a következ négy szekciót képviselik: Alaptudományok, Mszaki tudományok, Élettudományok, Társadalomtudományok.

Tevékenysége: A nemzetközi tudományos együttmködés elmozdítása tudományos szimpóziumok és tanácskozások rendezése, valamint hat speciális bizottság munkája révén: Fizikai rtudományok, rélettani tudományok, rtechnika és rendszerfejlesztés, rbeli rendszerek mködtetése és hasznosítása, A világr politikai, jogi és gazdasági vonatkozásai, Világr és társadalom: kultúra és oktatás. Az Akadémia nagyszabású vállalkozása a „Kozmikus tanulmányok”, illetve az „Álláspontunk” kiadványok sorozatainak megjelentetése, amelyek a nemzetközi együttmködés különféle vonatkozásaival foglalkoznak, mint például a Naprendszer és az azon túli térség megismerése és meghódítása; az rszemét kérdése; a kis holdak problémái; a Földön kívüli értelem felfedezését követ tevékenység alapelvei; az rséták biztonsága és az rruhák szabványosítása; az olcsó tudományos mholdak kérdése; a Hold és a Mars feltárása; a távoli világr vizsgálatának következ lépései; világr a béke szolgálatában; közlekedési szabályok a világrben; a tudás megrzése az rtevékenységben; anyagilag kifizetd Föld-figyel szolgálat mholdjai.

Események: különféle nemzeti akadémiákkal való együttmködés megalapozása: Svéd Királyi Tudományos Akadémia (1985), Osztrák Tudományos Akadémia (1986, 1993), Francia Tudományos Akadémia (1988, 2001), Finn Tudományos Akadémia (1988), Indiai Tudományos Akadémia (1990), Spanyol Tudományos Akadémia (1989), Német Tudományos Akadémia (1990), Hollandia (1990), Kanadai Tudományos Akadémia (1991), USA Tudományos Akadémia (1992, 2002), USA Mérnökakadémia (1992, 2002), Izraeli Tudományos és Társadalomtudományi Akadémia (1994), Norvég Tudományos és Irodalmi Akadémia (1995), Kínai Tudományos Akadémia (1996), Torinói Tudományos Akadémia (1997), Ausztrál Tudományos Akadémia (1998), Hollandia Mvészeti és Tudományos Akadémiája (1999), Brazil Tudományos Akadémia (2000), USA Orvostudományi Intézete (2002).

PDF version